AZ EURÓPAI ERŐCENTRUMOK ÉRDEKÉRVÉNYESíTÉSE ÉS KAPCSOLATAI
.
"A terjeszkedési ösztön minden hatalomnak természetében fekszik"
Kossuth
.
Az első fejezet tézise, hogy az európai biztonságpolitika formálódásában a mindenkori hatalmi centrumok érdekérvényesítése – a történelem folyamán éppúgy, mint ma – meghatározó és önálló faktor. Ennek megfelelően az európai biztonság mai domináns szereplői: Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország. Ezen országok mindegyike ma is vezető világhatalom: Németország kivételével mind állandó alapító tagja az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának és atom hatalom, mindegyik részt vesz a világ legfejlettebb államait tömörítő G8, a NATO, az OSCE és más kisebb-nagyobb regionális biztonsági intézmény tevékenységében. Tekintélyes politikai, gazdasági és katonai potenciáljuknál fogva döntő befolyással bírnak regionálisan és a nemzetközi szervezetekre is, így direkt, vagy indirekt formában a nemzetközi folyamatok alakulásának teljes egészére. A tézist kifejtendő e fejezet először az európai hatalmi érdekérvényesítés kronológiai sarokpontjait, majd a fent említett öt impérium főbb hatalmi jellemzőit és külpolitikáját vizsgálja. Az egyes hatalmak részletes elemzése és értékelése a történelmi-politikai örökség; az abból kialakult tradicionálisan kódolt ismertetőjegyek; a kilencvenes években, a 2001. szeptember 11-e, az Irak kapcsán tanúsított bel- és külpolitikai magatartás, valamint a nemzetközi szervezetekhez és a többi hatalomhoz fűződő viszony, szempontok szerint történik.
Az első fejezet tézise, hogy az európai biztonságpolitika formálódásában a mindenkori hatalmi centrumok érdekérvényesítése – a történelem folyamán éppúgy, mint ma – meghatározó és önálló faktor. Ennek megfelelően az európai biztonság mai domináns szereplői: Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország. Ezen országok mindegyike ma is vezető világhatalom: Németország kivételével mind állandó alapító tagja az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának és atom hatalom, mindegyik részt vesz a világ legfejlettebb államait tömörítő G8, a NATO, az OSCE és más kisebb-nagyobb regionális biztonsági intézmény tevékenységében. Tekintélyes politikai, gazdasági és katonai potenciáljuknál fogva döntő befolyással bírnak regionálisan és a nemzetközi szervezetekre is, így direkt, vagy indirekt formában a nemzetközi folyamatok alakulásának teljes egészére. A tézist kifejtendő e fejezet először az európai hatalmi érdekérvényesítés kronológiai sarokpontjait, majd a fent említett öt impérium főbb hatalmi jellemzőit és külpolitikáját vizsgálja. Az egyes hatalmak részletes elemzése és értékelése a történelmi-politikai örökség; az abból kialakult tradicionálisan kódolt ismertetőjegyek; a kilencvenes években, a 2001. szeptember 11-e, az Irak kapcsán tanúsított bel- és külpolitikai magatartás, valamint a nemzetközi szervezetekhez és a többi hatalomhoz fűződő viszony, szempontok szerint történik.
